Tudom, hogy az időrendet elrontottam, de most pótolom a lemaradásom és arról írok ami éppen eszembe jut. 
Nagyon jó volt otthon lenni és ahogy közeledett az indulás napja úgy vártam egyre jobban, azonban amikor otthon voltam nem volt olyan érzése amire számítottam. Persze nagyon jó volt újra látni a barátaim és a szeretteim, de közel se éreztem olyat, mint a testvérem aki alig akart vissza menni Svédországba. Szuper volt a sütögetések a többiekkel és sokat dumáltam, de rá kellett jönnöm, hogy a számomra eszméletlen jó élmények beszámolása közel se vált ki akkora érdeklődést, mint amilyet elképzeltem.
1 hetet töltöttem otthon, de a 3-4. nap után már vágytam ide vissza. Unalmas volt otthon lenni az itteni viszonyokhoz képest. Nem nagyon tudtam elfoglalni magam és hiányzott a sok őrültködés. Nekem itt nagyon jó dolgom van, sokkal jobb, mint tesómnak. Ott hideg van, nem nagyon lehet kimozdulni és uncsi mindig a házban lenni. Itt nem túl sokat vagyok a koleszban, általában megyünk ide-oda és nagyon ritkán van olyan idő amikor nem lehet kimenni…
Mikor visszaértem megkönnyebbültem, újra itt… 
Petikém, egy cipőben jártunk, szal valamit nagyon benéztél …